A hőszigetelés vastagsága hatással van a hőátbocsátásra, a fűtési költségekre és a tetőszerkezet működésére is – a pontos méretezés alapvető szempont.

A hőszigetelés vastagsága hatással van a hőátbocsátásra, a fűtési költségekre és a tetőszerkezet működésére is – a pontos méretezés alapvető szempont.

A hőszigetelés vastagsága és a hőátbocsátási tényező összefüggése

A hőszigetelés vastagsága közvetlenül meghatározza az épületszerkezet hőátbocsátási tényezőjét, vagyis U-értékét, amely megmutatja, hogy adott felületen mekkora hőveszteség keletkezik. 

Minél nagyobb a szigetelés vastagsága, annál alacsonyabb az U-érték, és annál hatékonyabb a hőmegtartás. Magyarországon a tetőkre vonatkozó hőtechnikai előírások szerint az új vagy felújított tetőszerkezeteknél az U-érték maximuma 0,17 W/m²K. Ennek eléréséhez az anyag típusától függően a tetőszerkezeteken általában 25-30 cm vastag hőszigetelés szükséges, de nagyobb hőszigetelő képességű anyagokkal, például PIR habbal ez 15–20 cm-re is csökkenthető.

Tetőszigetelő anyag feltétele

A hőszigetelés vastagsága és a tető hőveszteségi arányának összefüggése

A téli hónapok során a tető az egyik legnagyobb hőveszteségi felület. A hőszigetelés vastagsága jelentősen befolyásolja, mennyi energiára lesz szükség a belső terek felfűtéséhez. Egy jól méretezett és kivitelezett szigetelés akár 30-40%-kal is csökkentheti az energiafelhasználást, ezzel együtt pedig a költségeket is. 

Már néhány év alatt megtérülhet a vastagabb szigetelés többletköltsége. Zalaegerszeg és környéke tipikusan hidegebb téli időjárással számol az ország legnagyobb részéhez képest, ezért a tetőfedés Zalaegerszeg térségében csak akkor lehet igazán hatékony, ha a hőszigetelés vastagsága is a helyi klímához illeszkedik.

Mikor mennyi a hőszigetelés vastagsága? – gyakorlati példák

A szükséges hőszigetelés vastagsága több tényezőtől függ: az épület funkciójától, a tető típusától, a szigetelőanyag hővezetési tényezőjétől és a kívánt U-értéktől. S persze komplexen kell gondolkodni, a nyílászárók, homlokzat, stb. sem maradhat ki. Az alábbi irányadó értékek segítenek a tervezésben:

  • Lakóépület tetőjén: 25-30 cm ásványgyapot, EPS vagy XPS

  • Járható padlásfödém esetén: 15-20 cm lépésálló szigetelés

  • Ferde tetősíkokban: 20-30 cm kétrétegű kőzetgyapot

  • Lapostetőknél PIR táblával: 12-18 cm is elegendő lehet

  • Passzívházaknál: akár 40 cm vastagság is alkalmazható

Fontos, hogy a rétegeket megfelelő sorrendben és hézagmentesen építsük be, különösen párazáró és páraáteresztő fóliák alkalmazásával.

A hőszigetelés vastagsága lényeges

A hőszigetelés vastagsága akkor a leghatékonyabb, ha a kivitelezés tűpontos

A hőszigetelés vastagsága önmagában nem garantálja a jó eredményt, ha a beépítés nem megfelelő. Gyakori hiba a hőhidak kialakulása, amelyek az illesztési hibákból, megszakított szigetelési rétegekből vagy rossz csatlakozásokból adódnak. 

A pontos kivitelezés legalább olyan fontos, mint a szigetelőréteg mérete. Ha a szigetelés nem fedi teljesen az érintett szerkezeti elemeket, vagy nem illeszkedik megfelelően a fóliákhoz és burkolatokhoz, akkor a teljes hőtechnikai teljesítmény romlik. A kivitelezési hibák hosszú távon páralecsapódáshoz, penészesedéshez, és szerkezeti károsodáshoz vezethetnek – ezek elkerülhetők a szakszerű rétegvastagság és kivitelezés összehangolásával.

ANYAGVÁLASZTÁSI SEGÍTSÉG

Anyagot keres a kivitelezéshez?

Állítsa össze igényét, kollégáink pedig segítenek a pontos termék, méret és mennyiség kiválasztásában.

Ajánlatot kérek +36 30 155 7678